UjSzechenyiMozgalom @ trizarvaluepartners . com

ELSŐ A NEMZET JÖVEDELME

Nemzeti Jövedelem: Fejlesztés ♦ Felosztás ♦ Újraelosztás


TARTALOM:

  • Magyar gazdaság a visegrádi négyek (V4) pincéjében
  • Nemzeti jövedelem fejlesztés: kiút a pincéből
  • Diszruptiv (kizökkentő) gondolatok, a nemzeti jövedelem aktív fejlesztéséről
  • Magyarok és visegrádi négyek.

SZERZŐK:

  • Leslie I. Rupf és Dr. John Balatinecz

 
 

ELSŐ A NEMZET JÖVEDELME

Magyar gazdaság a visegrádi négyek (V4) pincéjében

Magyar gazdaság nem tud lépést tartani V4 egy főre jutó nemzeti jövedelem növekedésével. Kormány információi szerint, a magyar makrogazdasági mutatók az ország gazdasági fellendülését és stabilitását igazolják. Gazdasági stabilizáció ellenére, az egy főre jutó nemzeti jövedelem, a 3. Köztársaság jobb és bal oldali kormányai irányítása alatt, a V4 pincéjébe csúszott.

Magyar gazdaság a világbank ranglistáján 60. helyezést (GPD – 2016) és 56 helyezést (GNI – 2015) ért el. Így akár az egy főre jutó bruttó kibocsátás, akár az egy főre jutó nemzeti jövedelem mércéjén mérve, a magyar gazdaság a V4 sereghajtójává vált. Az ország lakói szegényebbek lettek szlovák, cseh, lengyel szomszédaiknál.

Mi okozta a magyar gazdaság V4 pincébe csúszását? És hol található a kiút a pincéből? Elemzésünk szerint a magyar gazdaság pincébe csúszásának két fő tényezője van:

  1. Hibás elosztás–centrikus gazdaságpolitika
  2. Nemzeti jövedelem fejlesztés hiányos hazai szakértelme

Jelenleg eredményesebb gazdaságpolitikát követő szomszéd országok megelőzése nem egy könnyű, de megvalósítható feladat. Sikerhez „első a nemzet jövedelme” gondolkodásra épülő gazdaságpolitika kialakítása válik szükségessé.

Nemzeti jövedelemfejlesztés: Kiút a visegrádi négyek (V4) pincéjéből

Feltételeztük, hogy a gazdasági felzárkózás, a V4 gazdaságok leelőzése az osztrák gazdaság befogása egy fontos gazdasági célkitűzés. 3. Köztársaság kormányai (jobb és bal oldalú) által követett gazdaságpolitika, azonban nem ad sok reményt arra, hogy a célkitűzés elérhetővé váljon.

Gazdasági felzárkózás, elemzésünk szerint csak a nemzeti jövedelem aktív feljesztés, hazai szakértelem kialakításával lesz megoldható.

Kérdés, hogy a mindenkori kormány elfogadja-e a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés koncepcióját? Hajlandó lesz-e a magyar kormány az elosztás-centrikus gazdaságpolitikai irányvonalról átváltani „első a nemzet jövedelme” gondolkodásra.

Nemzeti jövedelem Piketty szerint … „bármilyen jogi formában megjelenő jövedelmek összessége, amelyekkel az ország lakói egy adott év alatt rendelkeznek.”

Nemzeti jövedelem = munkajövedelem + vagyonjövedelem
(Fontos tudni, hogy a formula szerint, külföldiekhez folyó jövedelem nem számít a nemzeti jövedelem részének)

A világon először USA dolgozta ki és alkalmazta a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés szaktudományát. 1934. január 24-én nyújtotta be Amerika első nemzeti jövedelemfejlesztés tervét, Simon Kuznets Nobel díjas közgazdász. Nemzet jövedelem aktív fejlesztés programja, 1938. április 14-én nyert szárnyakat amikor F. D. Roosverlt (FDR) elnök kijelentette az amerikai szenátusban „All energies of Govornment and business must be directed to increasing the national income” (Kormány és vállalatok minden erejüket a nemzeti jövedelem növelésére kell irányítani.) FDR elkötelezettsége a nemzeti jövedelem aktív fejlesztésére alapozta meg a világszerte ismert „new deal” sikerét, és USA a 2. világháború kimenetelét meghatározó gazdasági erejét.

Elképzelhető-e, hogy Közép-Kelet Európában magyarok fejlesztenék ki először a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés módszertanát? Felhasználva a hazai fejlesztésű szakértelmet, magyar gazdaság nem csak kitörhetne a V4 pincéjéből, hanem az egy főre jutó nemzeti jövedelem ranglistáját vezető országok közé kerülhetne.

A nemzeti jövedelem aktív fejlesztés sikerét befolyásoló négy szervezet (kormány, nemzeti bank, ellenzék, tudományos intézetek) számára pár gondolat.

  1. Kormány

    Kormány első rendű feladata a nemzet jövedelmének fejlesztése, felosztása és újraelosztása. Nemzeti jövedelem nagyságrendje határozza meg a kormány mozgásterét, hogy mennyi jut felosztásra (állam vs. magánszektor) és újraelosztásra (egészségügy, oktatás, nyugdij, stb). Felosztás és újraelosztás mindig pártpolitikától függő. (ezért ezen témával mi nem foglalkozunk.) Mi célkitűzésünk, a mindenkori kormány meggyőzése, hogy jelenleg is alkalmazott passzív jövedelem fejlesztési irányvonal és az elosztás-centrikus gondolkodás vezette magyar gazdaságot a V4 pincéjébe. A kormánynak fel kell készülni a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés hazai szakértelem fejlesztésére. Úgy mint USA, Magyarországnak is ki kell „izzadni” a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés hazai módszertanát. Ide valószínűleg diszruptiv gondolkodás szükséges.

    Mi a „Diszruptiv (kizökkentő) gondolatok a nemzeti jövedelem hazai szakértelem fejlesztés…” című fejezetben vázoltuk fel két lehetséges irányvonalat amit a nemzeti jövedelem hazai szakértelem fejlesztésénél a kormány szakértői alkalmazhatnak.

  2. Magyar Nemzeti Bank (MNB)

    „Az egy főre jutó nemzeti jövedelem fenntartható növelése, a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb mércéje”, idézzük Káldár-t, az MNB által kiadott „Versenyképesség és Növekedés” című könyvből. Elképzelhető-e, hogy az elosztás-centrikus gazdaságpolitikát követő kormány irányt váltson és az egy főre jutó nemzeti jövedelem V4-nél gyorsabb ütemű növelésére irányítsa a figyelmét?

    Pénzügyi helyzet stabilizációja után, Matolcsy Elnök Úrnak a legnagyobb kihívást az egy főre jutó nemzeti jövedelem mércén mért gazdasági lemaradás jelenti. Ha a gazdasági felzárkózás egy fontos célirány, akkor az egy főre jutó nemzeti jövedelem fenntartható és szomszédainknál gyorsabb ütemű növelés egy elkerülhetetlen feladat.

    A fent említett könyv tanulmányozása jól mutatja, hogy az MNB képes a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés hazai szakértelem kidolgozására. Kérdés, hogy Orbán Miniszterelnök Úr meggyőzhető gazdaságpolitikai irányváltásra, elfogadni hogy „első a nemzet jövedelme”!

  3. Ellenzék

    Az ellenzék a nemzet jövedelmének pártpolitikájuktól függő igazságosabb és korrupciómentes elosztására koncentrál. Nem értvén, hogy a gazdaság pincébe csúszását a nemzet jövedelmének alacsony szintje okozza. Igazságosabb elosztás önmagába nem növeli az egy főre jutó nemzeti jövedelmet.

    Az ellenzéknek is el kell fogadni, hogy a gazdasági felzárkózás, V4 pincéjéből a kitörés csak a nemzeti jövedelem aktív fejlesztésével lesz megoldható. Elkötelezettség a nemzeti jövedelem hazai szakértelem fejlesztésére, egy elkerülhetetlen feladat.

  4. Gazdaságtudományi intézetek

    Magyar gazdaság tudomány intézetei nem foglalkoznak a nemzeti jövedelem aktív fejlesztésére épülő gazdasági felzárkózás témájával. „Első a nemzet jövedelme” gondolkodás, az egy főre jutó nemzeti jövedelem hazai szakértelem fejlesztése, egyszerűen elkerüli a közgazdász elit figyelmét. Mind, híven követik a hagyományos elosztás-centrikus gazdaságpolitika modelljét. A közgazdász elit nem vállalva elkötelezettséget a nemzeti jövedelem aktív fejlesztés szakértelmének kidolgozására, nagyban felelősek a gazdaság pincébe csúszásáért.

    Reméljük, Simon Kuznets sikere, az amerikai nemzeti jövedelem aktív fejlesztési szakértelmének kidolgozásával pozitív hatást gyakorol a magyar közgazdász elitre is.

Diszruptiv (kizökkentő) gondolatok, a nemzeti jövedelem aktív fejlesztéséről

Nemzeti jövedelem aktív fejlesztéshez hiányzik a hazai szakértelem. A szakértelem („know how”) fejlesztése nem egy egyszerű feladat. Sikerhez diszruptiv gondolkodás szükséges.

Észak-amerikai tapasztalatunkra támaszkodva vázoltunk fel két diszruptiv gondolatra épülő megoldást a nemzeti jövedelem hazai szakértelem leendő fejlesztőinek.

  1. „Magyar Rt. (MRt)”: koncepció a nemzeti jövedelem aktív fejlesztésére.

    „MRt” koncepció, a vállalati szektorban használatos aktív üzletfejlesztési („business development”) módszerek alkalmazása.

    Tessék elképzelni a magyar gazdaságot úgy mint az ország lakói üzleti vállalkozása, „MRt” vezetőinek hasonlóan a cégek vezetőihez, jövedelemfejlesztés az elsőrendű feladata. Ezzel szemben a magyar gazdaságot irányító kormányok az elmúlt 27 évben, nemzet jövedelmének fejlesztése helyett, a jövedelem pártpolitikájukkal egyező újraelosztásra koncentráltak. A kormány, jelenleg is passzívan, fiskális és monetáris gazdaságpolitikai módszerek alkalmazásától várja a nemzet jövedelmének növekedését.

    Nemzeti jövedelem aktív fejlesztés hiánya csak a pince lakást biztosítja. V4 pincéből kitöréshez az, egy főre jutó nemzeti jövedelem aktív fejlesztéséhez a hazai szakértelem kidolgozása szükséges.

    MRt koncepcióba felvázolt, diszruptiv gondolkodásra épülő nemzeti jövedelem aktív fejlesztés módszertanát, az FDR által is alkalmazott 3 pillérre alapoztuk.

    1. Gazdasági kapacitás feltárása

      Mit tud a magyar gazdaság? Valóságra épülő adatbázis fejlesztése

    2. Piaci lehetőség felmérése

      Magyar áruk, termékek, szolgáltatások, hazai, EU és külföldi piacai lehetőségek adatbázis építése

    3. Értékesítés szervezés

      Kapacitás és piaci lehetőségek kiaknázása

    MRt program megvalósítása egy magyar ügy! Csak hazai szakértelem fejlesztésével lesz sikeres.

  2. Vállalat szektori reformok

    Magyar magántulajdonú cégek (MMC) teljesítményének feljavítása és értékének növelése jelenti a nemzeti jövedelem aktív fejlesztésének legnagyobb lehetőségét. Ország lakói munka és vagyon jövedelme nagy mértékben MMC sikerétől függő.

    Gazdaságpolitika azonban elhanyagolja a MMC fejlesztést, igy a magyar vállati szektort külföldi és állami tulajdonú cégek dominálnak. Kivétel, csak a kormány támogatott oligarchák által irányitott magyar tulajdonú konglemertumok jelentik. Ezzel a vállalat tulajdonosi felállással, mit az eredmény is jól jelez, nem lehet versenyképes gazdaságot épiteni. Nehéz az egyfőre jutó nemzeti jövedelmet szomszédoknál gyorsabban növelni.

    Dolgozatunkban mi nem foglalkozunk a külföldi, az állami és oligarchák tulajdonában lévö cégek szerepével. Ehelyett, a mindenkori kormányt szeretnénk meggyőzni, hogy vállaljon nagyobb elkötelezettséget, fejlesszen hazai szakértelmet a MMC versenyképességének feljavitására.

    MMC menedzsment hazai szakértelme nagyon hiányos.

    Egyetemi és MBA oktatás főleg külföldi multik és nagy állami cégek menedzser képzését szolgálja. Felsőoktatás keveset, ha egyáltalán, foglalkozik tulajdonos/menedzser képzéssel. MMC vezetöi, hasonlóan észak-amerikai magán tulajdonú cégek (Owner Managed Company. OMC) vezetőihez, jól tudják, hogy közgazdász diploma nem ad elegendő vállalat vezetői szaktudást. Három hiányos témakör ami észak-amerikai OMC vezetöit leginkább foglalkoztat (valoszinűleg MMC vezetöit is)

    1. Forrás fogadó/vonzó képesség (FFK) épités
      • humán/emberi
      • tőke
      • technológia
    2. Piaci versenyelöny(PVE) fejlesztés
    3. Vállalat piaci értékének növelése

    Észak-Amerikában OMC irányitásához szükséges „know-how”-t, a vállalat szektor specifikus „professional certificate”programok elvégzésével lehet megszerezni.

    MMC tulajdonos/menedzser képzés, hazai „know-how”fejlesztés egy tetemes kihivást jelent. Még nagyobb kihivás a müködő vállalatok vezetői tovább képzése. Annak ellenére, hogy a „know-how” alkalmazása a vállalataik edményességét, versenyképességét és értékét fogja nővelni.

    Tulajdonos/menedzser irányitott cégek az észak-amerikai gazdaság motorjai. Igy nem csoda, hogy OMC menedzsment „know-how” Észak-Amerikában a legfejletebb. Ezért ajáljuk , MMC pogram fejlesztőinek, hogy tanulmányozzák részletesen, milyen formában lehetne az OMC modell-t Magyarországon alkalmazni. A mindenkori kormány akár alkalmaz észak-amerikai „know-how”-t, akár nem, MMC fejlesztéshez diszruptiv gondolkodás szükséges.

Magyarok és visegrádi négyek.

Nemzeti jövedelem fejlesztés hiányos hazai szakértelme, a hibás elosztás-centrikus gazdaságpolitika, és az ebből fakadó egy főre jútó nemzeti jövedelem alacsony szintje, a magyar gazdaságot a V4 pincéjébe szoritotta.

Merre innen ? Meg tudja-e örizni a kormány, a Miniszter Elnök a V4-nél kiépitett befolyását, a tekintélyét? Vagy talán elérkezett az idő amikor szomszédaink „lekezelik” a náluk már szegényebb magyarokat. Talán már V4 vezetők azt is gondolják, hogy szakértelem hiány okozta gazdasági lemaradás arra útal, hogy „magyarok talán nem is olyan eszesek” (és még focizni is elfelejtettek).

Uraim és hölgyeim! Ezen a lehetetlen helyzeten lehet és kell változtatni. „Első a nemzet jövedelme” gondolkodásra kell alapozni a magyar gazdaságpolitikát.

„Első a nemzet jövedelme” dolgozat szerzői.

Leslie I Rupf

  • ny. igazgató. Zarex Corp. és Trizar Inc.
  • szakértő: tözsdei bevezetésre alkalmas cégek fejlesztése, finanszirozása

Dr. John Balatinecz

  • ny. tanszék vezető professzor. University of Toronto

Nem lévén a magyar nyelv és helyesirás szakértői az olvasó elnézését kérjűk.

Új Széchenyi Mozgalom (UszM)

„Első a nemzet jövedelme” gondolkodásra épülő magyar gazdaságpolitikát támogatok, pártpolitikátol független mozgalma.